2009-10-01

Következtetések

Az hiszem, a nagy kérdés elsősorban a Honnét jön? Nos hát, lássuk.

A papír egy jó része programfüzetek/szórólapok formájában érkezett. Nos igen, itt sokat lehetne nyerni azzal, ha az interneten nézegetnék utána a dolgoknak, viszont ezzel meg egy csomó idő menne el (lapozgatni lehet a cégnél, netezgetni csak néha). Aztán időnként képeket vagdosok ki belőlük (a szórólapok esetében általában erről van szó -- osztogatásból alig fogadok el); és végül ott van az a kikezdhető érv is, hogy "legalább papír"...
A papírdolgok között viszont van még egy nagy halom, ezek az újra nem hasznosíthatóak: s lám, alakul a szabályszerűség, ugyanis ezek legnagyobb részt háztartási eldobós dolgok:
  • szalvéta -- itthon mondjuk csak ünnepnap használunk, de Angliában ma is természetes a textil, még pl. lelkigyakorlatos házakban is az ebédlő bejáratánál tartják őket szobaszámok szerinti kis "pigeon-hole"-okban;
  • zsebkendő -- talán nem csak én emlékszem még a textilváltozatra (mosni se vészes), egyetlen nehézsége, hogy oda kell figyelni, hogy legyen nálam. Aztán jön a
  • papírtörló -- most találtam rá éppen alternatívát a svéd(?) csoda, a Skoy rongy formájában, egyszer még kipróbálom. És bár nem papír, kardinális kérdés még a
  • betét (és tsai) -- nemcsak nem bomlik le, de általában dioxinnal fehérítik, ami egy erősen mérgező vegyi anyag, szóval jobb elkerülni (különösen a nyálkahártyán -- nem ragozom tovább). Persze van már lebomló változat nem is egy (nyilván, vagy legalábbis remélhetőleg vegyszermentes), csak utána kell nézni: van anionos-boldogítós, miegyéb; én végül mégis egyszerűen a mosható (biopamut) változatnál maradtam, mégpedig náluk. Az első rendelésem mondjuk nem volt elég darabra, de már úton van a második. Ja, és a "láthatatlan" papírszemét között ott van még a
  • klotyópapír is.
Az összegyűlt műanyag túlnyomórészt csomagolás. Tovább lehet osztani
  • nélkülözhetőekre: ilyen a péksütiszacskó (és egyéb "eating out"-ok kellékei). A boltba vihetek zacskót (csak némi odafigyelést igényel), dehogy a pultos néni a metróaluljáróban mit fog szólni...? További kritikus pont a műanyag pohár. Beszerezhetnék egy termoszbögrét (régi terv már), de az automata nem fogja elfogadni, elvitelre meg amúgy ritkán veszek innivalót. Az utóbbi napok agyréme pedig a kínai keksz volt 3 réteg műanyagban... A b/ csoport a
  • megkerülhető csomagolás: szép példája lenne a joghurt nagyobb kiszerelésben -- már csak azt kell megoldani, hogy el ne fogyjon mégis egy alkalommal... S aztán ott van a c/, a
  • nélkülözhetetlen/megkerülhetetlen csomagolóanyagok sora, bolti élelmiszerek stb.
Hát, kb. ennyi jutott eszembe menet közben meg most, a végén. Érdekes kísérlet volt, azok közül, amelyekben igazán a folyamat a fontos, nem a végeredmény. Ez alatt a hónap alatt gyakorlatilag reflexemmé vált, hogy a kuka helyett a zsebembe gyűröm a szemetet, és a korábbinál kritikusabbá is váltam a szokásaimat illetően. Szóval megérte, minden kisebb-nagyobb kényelmetlenségével együtt.

1 megjegyzés: