Következtetések

Az hiszem, a nagy kérdés elsősorban a Honnét jön? Nos hát, lássuk.

A papír egy jó része programfüzetek/szórólapok formájában érkezett. Nos igen, itt sokat lehetne nyerni azzal, ha az interneten nézegetnék utána a dolgoknak, viszont ezzel meg egy csomó idő menne el (lapozgatni lehet a cégnél, netezgetni csak néha). Aztán időnként képeket vagdosok ki belőlük (a szórólapok esetében általában erről van szó -- osztogatásból alig fogadok el); és végül ott van az a kikezdhető érv is, hogy "legalább papír"...
A papírdolgok között viszont van még egy nagy halom, ezek az újra nem hasznosíthatóak: s lám, alakul a szabályszerűség, ugyanis ezek legnagyobb részt háztartási eldobós dolgok:

• szalvéta -- itthon mondjuk csak ünnepnap használunk, de Angliában ma is természetes a textil, még pl. lelkigyakorlatos házakban is az ebédlő bejáratánál tartják őket szobaszámok szerinti kis "pigeon-hole"-okban;
• zsebkendő -- talán nem csak én emlékszem még a textilváltozatra (mosni se vészes), egyetlen nehézsége, hogy oda kell figyelni, hogy legyen nálam. Aztán jön a
• papírtörló -- most találtam rá éppen alternatívát a svéd(?) csoda, a Skoy rongy formájában, egyszer még kipróbálom. És bár nem papír, kardinális kérdés még a
• betét (és tsai) -- nemcsak nem bomlik le, de általában dioxinnal fehérítik, ami egy erősen mérgező vegyi anyag, szóval jobb elkerülni (különösen a nyálkahártyán -- nem ragozom tovább). Persze van már lebomló változat nem is egy (nyilván, vagy legalábbis remélhetőleg vegyszermentes), csak utána kell nézni: van anionos-boldogítós, miegyéb; én végül mégis egyszerűen a mosható (biopamut) változatnál maradtam, mégpedig náluk. Az első rendelésem mondjuk nem volt elég darabra, de már úton van a második. Ja, és a "láthatatlan" papírszemét között ott van még a
• klotyópapír is.

Az összegyűlt műanyag túlnyomórészt csomagolás. Tovább lehet osztani

• nélkülözhetőekre: ilyen a péksütiszacskó (és egyéb "eating out"-ok kellékei). A boltba vihetek zacskót (csak némi odafigyelést igényel), dehogy a pultos néni a metróaluljáróban mit fog szólni...? További kritikus pont a műanyag pohár. Beszerezhetnék egy termoszbögrét (régi terv már), de az automata nem fogja elfogadni, elvitelre meg amúgy ritkán veszek innivalót. Az utóbbi napok agyréme pedig a kínai keksz volt 3 réteg műanyagban... A b/ csoport a
• megkerülhető csomagolás: szép példája lenne a joghurt nagyobb kiszerelésben -- már csak azt kell megoldani, hogy el ne fogyjon mégis egy alkalommal... S aztán ott van a c/, a
• nélkülözhetetlen/megkerülhetetlen csomagolóanyagok sora, bolti élelmiszerek stb.

Hát, kb. ennyi jutott eszembe menet közben meg most, a végén. Érdekes kísérlet volt, azok közül, amelyekben igazán a folyamat a fontos, nem a végeredmény. Ez alatt a hónap alatt gyakorlatilag reflexemmé vált, hogy a kuka helyett a zsebembe gyűröm a szemetet, és a korábbinál kritikusabbá is váltam a szokásaimat illetően. Szóval megérte, minden kisebb-nagyobb kényelmetlenségével együtt.

Immár kész

Ez lett az "eredmény":


Részleteiben pedig: először a legegyszerűbb -- 1125 g papír:


Aztán a biztosan és elérhetően reciklálható/jól éghető dolgok (364 g mínusz a papírkosár -- a poharakat végül kivettem, csak a joghurtosak maradtak):


A "kommunálist" nem fényképeztem le külön, 508 g lett, és már a kukában van.
Összesen közel két kiló (bár ennél több keletkezett, nem tudtam mindent hazahozni). 2006-ban egy "átlagos" amerikai egynapi adagja 2,26 kg, egy európaié 1,36, a harmadik világban 0,4-0,6 kg (forrás) volt. Persze én nem tartok fenn saját háztartást, meg még ezer faktor van, de ezeket a zsámokat mégis érdemes egyszer végiggondolni.
A következtetéseket egy utolsó postba írom bele mindjárt.

A Cucc története

Tegnapról mára eltűntek a bannerképek az oldaláról, de azért legalább idelinklem ezt a kicsit '... hülykének' típusú, amerikai, de korántsem csak rájuk érvényes animációs előadást. Angol, de néhány egyéb nyelven is elérhető.

30. nap

- Lejárt programmagazinok kb 3 cm vastagságban (az egyetlen kérdéses a Funzine borítója, arról le lehet húzni valamiféle fóliát -- lehet, hogy a tetrapakhoz kéne dobni?),
- nyomdai prospektus (pár képet vágtam ki belőle),
- 2 nylonharisnya-derékrész és 2 pár lábfej (a lábszárak hajgumiként reinkarnálódtak),
- májusi plébániai hírlevél 2 A4-es lapon,
- celofán-féle csomagolás (mosogatószivacsokat tartott össze),
- közepes alufólia (csoki vége volt...).

29. nap

- 2 hévjegy,
- több szalvéta: szendvicscsomagoló, kávéházi kisebb, gyros mellé több (mondjuk azok használatlanok még);
- egyéb cukrászdai kellékek, mint a cukor zacskója és a
- pohár alatti papírvirágocska(?) (lehet, hogy újrahasznosítják, nem lett kávés);
- szemüvegtörlő lapocska és
- csomagolása;
- blokkok;
- 2 vonatjegy;
- 5 (!) műanyag pohár (2 automatás, 1 "sima", 1 pudingos és egy joghurtos),
- a pudingospohár alufólia fedele,
- a joghurtospohár alupapír fedele,
- teafilter,
- papír"sarok", amibe a gyrost tették.

27-28. nap

- Fél régi Sport szelet papírja és
- belső alufóliapapírja;
- 2 árcímke (a nevem a hűtőbe tett elemózsimáról);
- kekszeszacskó,
- műanyag tálca a kekszeszacskóból,
- úgy 8 kicsi zacskócska, a kaksz ui. egyenként(!) volt csomagolva. Szeretjük a kínaiakat...

26. nap

- Hévjegy,
- sajtostalléroszacskó (még a boltlánc adományából),
- csokiskarton,
- alufólia,
- papírfecni,
- blokk.